2010.09.07.
 
 

1%

Aki adója 1%-át sportegyesületünk számára szeretné felajánlani, a rendelkező nyilatkozatot itt letöltheti
Adószámunk: 18045116-2-41
Köszönjük!

Sponzoraink

 

Látogatók:

.
Magyar Kalandrally 3. forduló Túrkeve
Nehéz feladatokon keresztül vezetett az út a harmadik kalandrally sikeréhez, ismét mindkét napot megnyerve, 140 pont előnnyel végeztünk az élen. Többször mentettünk másokat, mi magunk is elakadtunk kétszer, motorcsónakot csináltunk az autónkból, és még sorolhatnám... A képek magukért beszélnek.
 Első nap reggel az eligazításon Pócsik László főszervező csak annyit mondott, hogy két "hagyományos" offroad speciál lesz, ahol esetleg hátrány a széles, hosszú autó, a többinél teljesen mindegy, hogy milyen autóval mész, mindenképpen szívás lesz. És milyen igaza lett... Két napig strand papucsban járkáltam azzal a címszóval, hogy a lábamat könnyebb lemosni, mint a cipőmet.
 Szokásos idegeskedéssel indult az első nap, Bence homályos tekintete, és az én komor arcom mindent elárult. Én csak addig izgultam, amíg meg nem kaptuk a feladatot, Bencénél viszont az első offroad feladatig kitartott. A feladatokat végignézve úgy tűnt, a mai nap az összes feladat megoldható lesz. Hát mindent bele.
 A mai napi team spiriteken vezettünk manitou-t, ütlegeltünk bekötött szemmel kakast, toltunk bálát, és végigmentünk bekötött szemmel, bukósisakkal kijelölt pályán. Az offroad speciálok már nem voltak olyan egyszerűek. Rögtön az elsőnél, miután fél órát vártunk az előttünk lévő csapatra, szépen beleparkoltunk a mocsárba, de szerencsénkre (nem tagadjuk, számítottunk rájuk!) ott voltak a Vadludak, akik készségesen segítettek nekünk. Köszönet nekik érte :)! Egy masszív sárdarab kitörte a tükrünket, a vonóhorgunk felhajlott, a kocsinak orrán-száján állt a sár. Nem volt egyszerű. A második offroadon gyorsan motorcsónakot csináltunk a kocsiból. A kocsi elrugaszkodott, egy ideig úszott, utána lesüllyedt az aljára, ahol kemény talaj volt és kijött. Legalább tisztult egy kicsit a dagonya után. A harmadik offroad egy sáros útszakasz volt, ahol kétszer is végigmentünk, mert egyszerűen arra vitt az útunk, a negyediknél meg motorháztetőig ért a víz. Állítólag készült itt egy zseniális kép rólunk, megpróbálom megszerezni.
 Minden pontot megcsináltunk, de ahogy lenni szokott, vagy 7 feladatot elhülyéskedtünk, és rosszul írtunk be. Hát még van hova fejlődni... Szerencsére így is 60 ponttal vezettünk a második előtt.
 A második nap megdöbbenve tapasztaltuk, hogy több feladat van kevesebb időre. Hát igen, ezt nem lehet mind megoldani, lehet végre megint taktikázni. Rémesen sikerült a taktika, nem vagyok elégedett a dologgal. A mai nap alapvetően a "szarról" szólt. Először meg kellett találni az "egyél szart kis csillag" című feliratot egy hídon, majd megállapítani egy kupac, fűvel benőtt trágyáról, hogy milyen állattól származott, majd lehetett 3 percig szart lapátolni, majd egy trágyát tároló hangáron kellett végigmenni. Ezen kívűl volt élő talicska, kő illetve bála pakolása nagy gépekkel, labtango és karika hajigálása rúdra.
 Az offroadoknál megint úsztunk és süllyedtünk, megint húztunk és húztak. A végén nem voltam elégedett a teljesítményünkkel, szerintem jobban is lehetett volna taktikázni, de amikor beszélgettem másokkal, kiderült, hogy nekik sem volt könnyebb.
 Bevezették a gyorshajtás büntetését is, ami kemény mínusz pontokat jelentett több csapat számára is. Szerintem mi még egyik kalandrally versenyen sem hajtottunk túl gyorsan, most sem izgultunk ezen. Már egész profi a Bence a városban 50-nel figurában. Hazafelé rosszul éreztem magamat, amikor 90 helyett 110-zel toltuk :).
 Végül 140 ponttal nyertünk, pedig a második napon is sikerült 6 olyan feladatot elrontani, ahol ott voltunk. Ez a mi formánk. (Valószínűleg másoké is!)
 Az egyik legjobb dolog az volt, hogy a sok huza-vona miatt még jobban összebarátkoztak a csapatok. Mi azt a nézetet valljuk, hogy baráttól nem kérünk 50 pontot a vontatásért, és szerintem jól sikerült terjesztenünk ezt az igét. Nem nagyon hallottam most plusz 100-150 pontokról. Mi még idegent is kihúztunk ingyen, bár az inkább azért volt, hogy végre eltűnjön a speciál szakaszról.
 A helyiek iszonyat rendesek voltak, a szervezők megint nagyon kitettek magukért, mindenki mosolygott és kedves volt, sőt még az Alföldet is a szívembe zártam. Izgalmas volt a nagy nyüzsgés a gépekkel, a nagy élet a földeken. Túrkeve meg rendkívül barátságos városka. Köszönjük! Ja, és szép volt fiúk!!

 
© 2010 Aquincum Racing Team